Az Alpina els� E12-es �talak�t�sait a kor�bban megismert A4-es motorral k�sz�tette, melyeket k�v�lr�l semmilyen jellel nem azonos�tott. A Kugelfischer befecskendez�t Motronic-ra cser�lte, �gy siker�lt a teljes�tm�nyt 155 l�er�re megemelni.

Buchloe-ban az M30-assal szerelt E12-t h�t elt�r� motor-v�ltozattal lehetett megv�s�rolni.

A 250 l�er�s 3 literes B3 volt a legkor�bbi verzi�. 1974-t�l kaphat�v� v�lt a 230 l�er�s, 3 literes B4 h�rom darab Weber-rel (mindk�t er�forr�s az E3 �s E9-es modellekb�l sz�rmazott).

A B5-�t az 525-h�z fejlesztett�k ki, 2,5 literes motorj�t egy 170 l�er�s 2,8 literesre cser�lt�k. 1976-t�l a 230 l�er�s B2-be h�rom literes motort  tettek h�rom darab Solex porlaszt�val.

A B2 a 100 km/h-s sebess�get 6,9 m�sodperc alatt �rte el, v�gsebess�ge 228 km/h volt. A 250 l�er�s B2S-t csak exportra k�sz�tett�k.

A B6 egy k�lts�gtakar�kos �talak�t�sa volt az 528-nak, melynek motorj�t eredetileg az E9 coupe-hoz fejlesztett�k ki. A 200 l�er�s 2,8 litereshez egy Solex befecskendez� rendszert illesztettek. A gy�ri �tt�tellel 7,6 m�sodperc alatti gyorsul�st produk�lt (�ll� helyzetb�l 100 km/h-ra) �s v�gsebess�ge el�rte a 212 km/h-t. 1977 okt�ber�t�l rendelhet� lett a 240 l�er�s B8-nak h�vott motor is, mely a 3,2 literes 6 hengeresen alapult. K�r�lbel�l k�tsz�z darab k�sz�lt bel�le, mikor a gy�rt�s�t 1980 j�lius�ban befejezt�k. Teljesen �talak�tott aut�k�nt csak az 528 B2 �s B6 modell volt kaphat�.

A B6 2.8 �s a B7 Turbo Coupe mellett a B7 Turbo volt a h�rom �talak�t�s egyike, melyet mint �j ir�nyvonal 1978. november�ben a piacra dobtak. Mindk�t turb� modellbe az Alpina els� felt�lt�s motorja ker�lt. A B7 Turbo-t b�mulatba ejt� teljes�tm�ny�vel a vil�g leggyorsabb n�gyajt�s aut�jak�nt ismert�k el.

A turb�felt�lt�t (KKK) a r�vid l�ket� h�rom literes (2985 ccm), nagy blokkos hat hengereshez illesztett�k. A tervez�k a hengerfejben �tform�lt�k az �g�steret, de a gy�ri szelepeket �s a vez�rm�tengelyt megtartott�k.  Pierburg (Zenith DL) befecskendez�re cser�lt�k a gy�ri Bosch L-Jetronic-ot, az aut�t eloszt� n�lk�li Hartig-f�le computeriz�lt gy�jt�s jellemezte. A felt�lt� mellett a jobb oldali els� l�mp�k m�g� egy intercoolert is be�p�tettek. A k�t els� �l�s k�z�tt a k�zif�kkar mell� elhelyezett �ll�that� nyom�s-vez�rl�vel lehetett menet k�zben a turb�nyom�st szab�lyozni (0,55 bar-t�l 0,85 bar-ig). Teljes t�lt�s eset�n (teljes�tm�nye ekkor 300 l�er� volt), �ll� helyzetb�l a 100 km/h-t 6,1 m�sodperc alatt �rte el, v�gsebess�ge  meghaladta a 251 km/h-t.

A B7 Turbo-t 5 sebess�ges Getrag v�lt�val lehetett megv�s�rolni, automata opci�ja nem volt. A sperr differenci�lm� �s a napf�nytet� �lland� kieg�sz�t�je volt az aut�nak. A differenci�lm� olaj�nak h�t�s�t egy elektromos pumpa seg�ts�g�vel, egy saj�t olajh�t�vel oldott�k meg. A rug�knak �s leng�scsillap�t�knak k�sz�nhet�en alacsonyabb �p�t�s� volt, mint az alap 528i. A fut�m� m�dos�t�s�hoz tartozott m�g a stabiliz�torok cser�je is: a gy�rin�l vastagabbat szereltek el�re �s �ll�that�t h�tra. A f�kt�rcs�kat bels� h�t�s�ekre cser�lt�k. A karossz�ria egy sz�les els� �s gumib�l k�sz�lt fekete h�ts� spoilert viselt, az oldal�n a szok�sos cs�koz�ssal.  A csomagt�rbe helyezt�k az akkumul�tort, valamint a 32 literes kieg�sz�t� benzintankot is. Az utasteret legink�bb a n�gyk�ll�s Alpina korm�nyker�k, fa sebess�gv�lt� gomb, bal oldali l�bt�masz �s a Scheel �ltal k�sz�tett kagyl��l�sek jellemezt�k.

A motor jobb oldal�n elhelyezked� turb�felt�lt� miatt csak bal korm�nyos kivitelben k�sz�lt. Buchloe-ban 1983 augusztusig �sszesen 149 darab g�rd�lt le a gy�rt�sorr�l.

A B7S Turbo a gy�r kis darabsz�m� kiad�sa volt, melyb�l 1981. novembere �s 1982. m�jusa k�z�tt �sszesen 60-at k�sz�tettek.

Ezzel a modellel valami izgalmasat szerettek volna k�n�lni a v�s�rl�knak addig, m�g az �j fejleszt�s�k elk�sz�l. Mindegyik aut� bal korm�nyos kivitelben, �s Sapphire k�k met�l f�nyez�ssel k�sz�lt, az oldal�n aranysz�n� cs�kkal. H�ts� s�rv�d�ire „B7S Turbo” felirat ker�lt.

Ezzel az aut�val p�rhuzamosan el�rhet� volt a szint�n alacsony p�ld�nysz�mban gy�rtott hatos sorozat� B7S Turbo Coupe is. A B7S Turbo-t a B7 Turbo motorikus �tdolgoz�s�nak lehetett tekinteni, melyhez a nagy, 3453 k�bcentim�teres hathengerest (M30) haszn�lt�k fel KKK turb�felt�lt�vel. A gy�ri motor kompresszi�j�t 7,5:1-re cs�kkentett�k, az L-Jetronic befecskendez�j�t Pierburg DL-re cser�lt�k Hartig gy�jt�ssal.

A turb�nyom�s fokoz�s�val az aut� teljes�tm�ny�t 250-r�l max. 330 l�er�ig lehetett n�velni. V�gsebess�ge el�rte a 261 km/h-t, �ll� helyzetb�l 100 km/h-ra 5,8 m�sodperc alatt gyorsult.  (a szerk.)