A BMW 1968. szeptember�ben mutatta be az �j hat hengeres M30-as motorral meg�p�tett E3-as n�gyajt�s �s E9-es coup� modelljeit a v�s�rl�knak. Az Alpina nem sokkal k�s�bb elk�sz�tette saj�t �talak�t�s�t, melyet „B” bet�vel azonos�tott.

1969. elej�n jelent meg az els� m�dos�tott 2,8 literes, hat hengeres M30-as, az �gynevezett B1-es. Buchloe-ban dupla Solex DDH porlaszt�kat �s a 300 fokos vez�rm�tengelyt felhaszn�lva, a hengerfej megmunk�l�s�val (f�lg�mb alak� �g�st�r kialak�t�s�val, pol�rozott szelepekkel) �s k�nny�tett dugatty�kkal megn�velt�k a motor kompresszi�j�t �s megemelt�k annak fordulatsz�m�t. Az eredm�ny: a B1-es 6,000-es fordulaton 200 l�er�t teljes�tett. Az aut� v�gsebess�ge el�rte a 220 km/h-t, �ll� helyzetb�l 100 km/h-ra 8 m�sodperc alatt gyorsult fel. A f�khat�st 28 mm vastag, bels� h�t�s� f�kt�rcs�kkal jav�tott�k. Az els� �s h�ts� leng�scsillap�t�kat g�zos Bilstein-ekre cser�lt�k, tov�bb� �ll�that� stabiliz�torokat �p�tettek el�re �s h�tra. A gy�ri kerekeket 7x14” –os Alpina alum�nium kerekekre cser�lt�k. Az els� k�t�nylemezre spoiler-t (v�lasztani lehetett alum�nium �s �vegsz�las k�z�tt) szereltek. Az aut� rendelhet� volt Scheel kagyl��l�sekkel, Alpina n�gyk�ll�s korm�nyker�kkel �s Alpina fa sebess�gv�lt�gombbal is.

B1-es motorral szerelt E9-est val�sz�n�leg csak r�vid ideig lehetett megv�s�rolni, mivel a 2,8 literest 1971 �prilis�ban felv�ltotta a 3 literes BMW motor. 1972 szeptember�ben el�rhet�v� v�lt a 230 l�er�s Alpina B2-es, melynek alapja ez a h�rom literes er�forr�s volt. A 3.0CS-hez, 1976 j�liusig, �sszesen 192 darabot k�sz�tettek.

A B2-t szint�n dupla SOLEX 40/45DDH porlaszt�k �s 300 fokos vez�rm�tengely jellemezte. �j dugatty�kkal �s megmunk�lt hengerfejjel a s�r�t�st �s a motor fordulatsz�m�t is siker�lt jelent�sen megemelni. A B2-es motorral szerelt kup� 7,3 m�sodperc alatt gyorsult �ll� helyzetb�l 100 km/h-ra, v�gsebess�ge el�rte a 235 Km/h-t.

1971. augusztus�ban egy k�nny�tett karossz�ri�s E9-es kup� jelent meg a piacon. Az Alpina ennek a gy�ri 3153 k�bcentim�teres motorj�t 0,25 mm-rel felf�rta (az eredm�ny: 3020 k�bcentim�ter). A B2S-t 1972. szeptembert�l 1975-ig lehetett megv�s�rolni. Buchloe-ban az er�forr�s gy�ri Bosch befecskendez�j�t Kugelfischer mechanikus befecskendez�re cser�lt�k, melyet eredetileg a n�gyhengeres A4-es motorhoz k�sz�tettek. A szok�sos k�nny�tett dugatty�kkal, 300 fokos vez�rm�tengellyel �s a hengerfej megmunk�l�s�val a gy�ri kompresszi�t 10,5:1-re n�velt�k. Az Alpina egy nagyobb �tm�r�j� kipufog�-rendszert is k�sz�tett a gy�ri le�ml�h�z. A B2S 250 l�er�t teljes�tett (maxim�lis nyomat�ka 302 Nm volt). V�gsebess�ge el�rte a 245 Km/h-t �s 6,4 m�sodperc alatt gyorsult 0-r�l 100 km/h-ra. A teljesen �talak�tott aut� �ra meghaladta a 43.000 nyugatn�met m�rk�t. A B2S-t az al�bbi kieg�sz�t�kkel l�tt�k el: v�kony els� spoiler, 7Jx14-es sok-k�ll�s Alpina k�nny�f�m kerekek - el�l 195/70 h�tul 205/70 –es gumiabroncsokkal, m�dos�tott kipufog� rendszer, elektromos h�t�ventill�tor, termoszt�ttal ell�tott olajh�t�, 240 mm-es Fichtel und Sachs kuplung, ZF 5 sebess�ges sebess�gv�lt�, 3,89:1-es �tt�tel� sperr differenci�lm�, 28 mm vastag bels� h�t�s� els� f�kt�rcs�k, Bilstein leng�scsillap�t�k �s r�videbb rug�k, �ll�that� 22 mm-es els� �s 18 mm-es h�ts� stabiliz�torok, negat�v d�l�s� els� kerekek, Scheel kagyl��l�sek, n�gyk�ll�s Alpina korm�nyker�k, fa sebess�gv�lt�gomb �s kieg�sz�t� m�szerek (motor-olajnyom�s, motor-olajh�fok �s differenci�lm� - olajh�fok).

A 3.0CSi-hez sz�nt harmadik hathengeres motor-v�ltozatot 1973 elej�n B3-nak keresztelt�k el. A h�rom literes blokkot felhaszn�lva, a szok�sos hengerfej m�dos�t�ssal �s k�nny�tett dugatty�kkal 10,5:1-es s�r�t�st �rtek el. 300 fokos vez�rm�tengellyel �s Kugelfischer �zemanyag befecskendez� rendszerrel a B3-as motor 250 l�er�t teljes�tett. A B3-as motorral szerelt E9 coup� gy�rt�si adata nem ismert. Val�sz�n�, hogy ezt az er�forr�st legink�bb a n�gyajt�sokhoz k�sz�tett�k.

A gy�ri h�rom literesnek volt k�t tov�bbi Alpina verzi�ja is (a B4 �s a B6), melyeket eredetileg m�s BMW modellekhez k�sz�tettek �s val�sz�n�leg csak nagyon kev�s E9-be �p�tett�k be. Nagyon val�sz�n�, hogy Buchloe-ban soha sem �p�tettek teljesen �talak�tott kup�t ezekkel a motorokkal. Az olcs� B4-es az 1973-74-es olajv�ls�g hat�s�ra ker�lt a piacra (1973-ban), mivel abban az id�ben senki sem akart dr�ga, sokat fogyaszt� sportkocsit v�s�rolni. A B4-et val�sz�n�leg az �j E12 528-ashoz fejlesztett�k ki, de el�rhet�v� tett�k az E9-hez �s a n�gyajt�s E3-hoz is. A 3 darab 45-�s Weber jellemezte er�forr�s (k�nny�tett dugatty�k �s megmunk�lt hengerfej n�lk�l) maxim�lis teljes�tm�nye 230 l�er�, maxim�lis nyomat�ka 265 Nm volt. A 2800CS-hez sz�nt B6 a 2,8 literes 200 l�er�s BMW motoron alapult �s az �j Pierburg mechanikus �zemanyag befecskendez� rendszer jellemezte. Ez a motor volt a legend�s B6 2.8-as el�dje. (a szerk.)