Az Alpina 1983-ban bejelentette �j felt�lt�s modellj�t, a B7 Turbo-t, mely az E28 528i alapjaira k�sz�lt (a turb� megint a KKK-t�l sz�rmazott, valamint egy intercooler is be�p�t�sre ker�lt). Valamennyi aut�t Buchloe-ban �s csak balkorm�nyos kivitelben gy�rtott�k. A 3,5 literes B7 Turbo-t 1984. �prilis�t�l 1987. j�lius�ig lehetett megv�s�rolni. 1986. augusztus�ban megjelent a kataliz�toros B7 Turbo KAT (a vev�knek 1987. december�ig volt el�rhet� - 320 l�er�vel �s 509 Nm-es nyomat�kkal). Az alap modellb�l 236 darabot, a kataliz�toros verzi�j�b�l, mely j�val ritk�bbnak sz�m�tott, csak negyvenk�t darabot k�sz�tettek. Az E28-as B7 Turbo sok mindenben elt�rt az E12-es B7 Turbo-t�l. A motorja m�r 3430 k�bcentim�teres volt, a Hartig f�le gy�jt�st �s a Pierburg befecskendez�t Bosch Motronic vez�rl�sre �s L-Jetronic �zemanyag befecskendez�sre cser�lt�k. A k�nny�tett Mahle dugatty�knak �s a megmunk�lt hengerfejnek (300 fokos vez�rm�tengellyel) k�sz�nhet�en a kompresszi�t siker�lt 8.0:1-re cs�kkenteni. Az aut� 1,7 bar-os maxim�lis nyom�sn�l, 5,800-as fordulaton, 300 l�er�t teljes�tett (nyomat�ka 501 Nm volt 2,200-as fordulaton). A nyom�st 1,4 bar-ra cs�kkentve a teljes�tm�nyt kett�sz�znegyven l�er�re lehetett visszavenni. A n�gyajt�s B7 Turbo KAT 320 l�er�s motorja a 330 l�er�s B7 Turbo coup� motorj�nak „but�tott” verzi�ja volt. Mindegyik B7 Turbo-t manu�lis, sport �tsebess�ges v�lt�val k�sz�tett�k. A differenci�lm� h�t�s�t egy olajh�t� beiktat�s�val seg�tett�k. A spoilerek, a fut�m�, a kerekek (7J-8Jx16-os Alpina alum�nium kerekek) �s a gumik (205/55 VR16 – 225/50 VR16) megegyeztek a B9-n�l haszn�lttal.

1984-t�l a bels� k�rpitoz�sa megv�ltozott, a B9-ben haszn�lt sz�les cs�koz�s� anyagr�l az Alpina k�k �s z�ld v�kony dupla cs�koz�s� fekete anyag�ra v�ltottak. A B7 Turbo azonnal a vil�g leggyorsabb limuzinja lett. Tesztek szerint 5,9 m�sodperc alatt gyorsult 0-r�l 100 km/h-ra, m�g v�gsebess�ge el�rte a 263 (266) Km/h-t. (a szerk.)