Az ALPINA első E30-as modellje (alapja a 323i) a C1 2.3 volt, melyet 1983 augusztusában jelentettek be. Motorja majdnem teljesen megegyezett az E21-es C1-el. 170 lóerős volt, mint a korábbi változat, de forgatónyomatéka elérte a 225 Nm-t. Csak harmincöt darab készült belőle, mikor a gyártását 1985 novemberében befejezték. Két és négy ajtós változatban volt kapható. Mindamellett nem a legjobban sikerült Alpina-nak tartották, mivel nem volt elég erős és robbanékony. A C1-et általában a gyári ötsebességes hosszú áttételű manuális sebességváltóval és 3,46:1 differenciálművel lehetett megvásárolni, bár opcionálisan kapható volt hozzá a rövid sport ötsebességes is 3.23:1-es diffivel. A 25 százalékos sperr mindig a gyári felszereltség része volt csakúgy, mint a 7x16 collos alumínium kerekek (195-ös Pirelli gumikkal). A kerékfelfüggesztést a szokásos módon átalakították a sportos csavarrugókkal és Bilstein gázos lengéscsillapítókkal. A C1 mindig első és hátsó spoiler-rel és színre fújt külső tükrökkel készült. Az utastérben az Alpina négyküllős kormánykerék, sebességváltó gomb és a Recaro első ülések domináltak. Alpina felirat került a fő műszeregység számlapjára. Az autó oldalán a Deko Set csak opcionális volt, csakúgy, mint a 96 literes üzemanyagtank, a széles csíkozású Alpina üléshuzat és a VDO által készített extra műszerezés is. A műszerfalban elhelyezett digitális kijelző az olajnyomásról, a motor és differenciálmű olaj hőmérsékletéről és a szívócsonk nyomásáról közölt információkat. A C1 elérhető volt Angliában is. Ezeknek az autóknak elektromos ablakai voltak és lábtámasz került beépítésre a vezető bal lábához. Az Alpina állítása szerint a 100 km/h-t álló helyzetből 7,8 másodperc alatt érte el, végsebessége 213 km/h volt.
A cég nyolcvanas évekbeli üzletpolitikája az volt, hogy minden évben legalább egy új Alpina modellt bejelentsen. 1983-ban kezdték el a C1 gyártását, ezt követte 1984-ben a B6 2.8 és 1985-ben a B6 3.5, majd az év júliusában megérkezett a C2 2.5 is. 1988. márciusig összesen hetvennégy darab készült belőle. A C2 motorját sohasem használták más Alpina modellhez. A kis blokkos M20-ban megőrizték a 84 mm-es furatot, viszont a 323i főtengelyével és Mahle dugattyúkkal megváltoztatták a löket hosszát. Csakúgy, mint a többi "C" kódjelű motornál módosították a hengerfejet (közel félgömb alakú égésteret alakítottak ki). A Bosch Motronic motorvezérlő rendszert LE-Jetronic befecskendezésre cserélték. Az eredmény 6,100-as fordulatszámnál 185 lóerő lett (max. nyomatéka 243 Nm volt). Az erőforrás legnagyobb előnye az volt, hogy alacsony fordulatszámon is kellő nyomatékkal bírt. Két és négyajtós változatban készült. Az autóhoz mindhárom sebességváltó kapható volt (az ötsebességes hosszú és rövid áttételű sport, valamint a négysebességes automata). A gyári végáttételt minden esetben megőrizték, továbbá az alap felszereltség része volt a 25%-os sperr. A C2 2.5 is ugyanazt a 16 zoll-os Alpina kerekeket kapta, mint a C1-es. A futómű kivételével a típus felszereltsége megegyezett a C1 2.3-mal, ugyanazok a spoilerek és műszerek voltak az átalakítás részei. Tesztek szerint hosszú áttételű sebességváltóval és 3.45-ös differenciálművel 7,6 másodperces gyorsulást és 228 km/h-s végsebességet produkált, ugyanez az autó rövid áttételű sport sebváltóval és 3.23-as diffivel 6,7 másodperc alatt gyorsult álló helyzetből 100 km/h-ra, a végsebessége elérte a 226 km/h-t.
A C2 2.7 1986-ban jelent meg. Gyártása részben egybeesett a C2 2.5-tel, de a nagyobb hengerűrtartalmú modell jóval népszerűbbnek bizonyult. 1986. február és 1987. július között összesen 108 darab gördült le a gyártósorról. A katalizátoros C2 2.7-ből további 52 darab készült 1987 nyaráig. Motorjához a gyári 2693 köbcentiméteres ’eta’ blokkot használták. Mahle dugattyúkkal a kompressziót 10,2:1-re növelték, a hengerfejet a szokásos módon megváltoztatták, valamint a hengerfejbe nagyobb szelepeket építettek. A leömlőt kicserélték és az eredeti Bosch Motronic motorvezérlő rendszert átprogramozták. Az Alpina motor ezekkel 5,800-as fordulaton 210 lóerős lett és 4,500-as fordulaton 289 Nm nyomatékot adott le. Erősebb volt, mint az eredetileg 195 lóerős M3. Elkészült az autó katalizátoros verziója is 204 lóerővel és 265 Nm-es nyomatékkal. A német piacon ez teljesen felváltotta a nem katalizátoros modellt. Az Alpina modellek alapja általában a 325i volt. Érdekes módon az első darabot Sytner készítette Angliában. Két– és négyajtós kivitelben volt kapható. 1987 közepétől meg lehetett vásárolni kabrió változatban is – ez volt az Alpina első nyitott autója – és 1989 folyamán már elérhetővé vált a touring verzió is. Mindhárom sebességváltóval – 5 sebességes economy, rövid áttételű 5 sebességes sport és 4 sebességes automata – rendelhető volt. A futómű a szokásos változtatásokat kapta, bár a touring és kabrió esetében ezeket eltérő mértékben használták, attól függően, hogy melyek illettek a legjobban az autó súlyához és egyensúlyához.
Mindegyik modell elől 7x16-os, hátul pedig 8x16-os Alpina kerekekkel volt kapható. A negatív kerékdőlés miatt más csapágyat használtak a rugóstag felső részén és nagyobb átmérőjű stabilizátorokat tettek előre és hátra. Egy új nyomásszabályozó szelepet iktattak a fékrendszerbe, továbbá nagyobb, belső hűtésű féktárcsákkal javították a fékhatást. A szedán a szokásos Alpina első és hátsó légterelőjét viselte (a kabrió csomagtér fedelére nem tettek spoilert és a touring-ra sem). Az Alpina állítása szerint a C2 2.7 szedán végsebessége 232 km/h volt, álló helyzetből 100 km/h-ra 6,6 másodperc alatt gyorsult fel.
1986-ban három új E30-on alapuló Alpina modellt jelentettek be. Először a C2 2.7 jelent meg, majd ezt követte a B6 3.5S és végül a C1 2.5 érkezett. Összesen ötven darab C1 2.5 készült mielőtt gyártását 1988 nyarán befejezték. A C1 blokkja változatlan maradt, de a hengerfejet a szokásos módon megváltoztatták. Az erőforrás új szelepeket és Mahle dugattyúkat kapott. Az eredmény 190 lóerő lett 6,100-as fordulatszámon (235 Nm forgatónyomaték ötezres fordulaton). Az Alpina szerint a C1 2.5 a 100 km/h-s sebességet 7,2 másodperc alatt érte el, végsebessége pedig 220 km/h volt. A motor kivételével a C1 2.5 teljesen megegyezett a C1 2.3-mal. (a szerk.) |