Burkard Bovensiepen els� teljes�tm�nyn�vel� �talak�t�s�t egy 1499 k�bcentim�teres, n�gyhengeres BMW 1500-on v�gezte. A protot�pus �ll� helyzetb�l a 100 km/h-s sebess�get 13,1 m�sodperc alatt �rte el, v�gsebess�ge meghaladta a 162 km/h-t. A siker �nbizalmat adott sz�m�ra �s dupla porlaszt�s �talak�t�s�t az 1963-ban bemutatott 1800-as modellhez is felhaszn�lta (megtartva a gy�ri vez�rm�tengelyt �s a s�r�t�si ar�nyt). A motor a m�dos�t�ssal 113 l�er�t adott le, gyorsul�sa pedig 10,2 m�sodpercre reduk�l�dott.  A 110 l�er�s, dupla SOLEX porlaszt�s 1800Ti motorj�b�l ugyanezzel az �talak�t�ssal 125 l�er�t hozott ki. A gy�ri vez�rm�tengelyt ebben az er�forr�sban is meghagyta. A g�pkocsi gyorsul�sa 10 m�sodpercre cs�kkent, v�gsebess�ge el�rte a 183 km/h-t.

Az 1964-ben bemutatott 1600-asn�l ugyanazt a Weber szettet haszn�lta, mint a kor�bbiakban bemutatott t�pusokn�l. Az aut� teljes�tm�ny�t ezzel siker�lt 105 l�er�re megn�velnie.

1967-ben a k�tajt�s 1600-2 m�r egy speci�lis �talak�t�ssal is kaphat�v� v�lt, melyben a vez�rm�tengelyt 300 fokosra cser�lte. A 114 l�er�s motorhoz a szok�sos 40-es karbur�torokat �s kov�csolt dugatty�kat haszn�lt (gyorsul�s: 9,6 m�sodperc alatt, v�gsebess�g: 183 km/h).

Az 1600Ti gy�rilag dupla SOLEX porlaszt�j�t a szok�sos Weber-rel helyettes�tette, az aut� 300 fokos vez�rm�tengellyel �s kov�csolt dugatty�kkal 140 l�er�t teljes�tett (�ll� helyzetb�l 100 km/h-ra 8 m�sodperc alatt gyorsult fel �s a v�gsebess�ge el�rte a 200 km/h-t). 

1968 elej�n megjelent a piacon a k�t literes 2002-es, mely gy�ri vez�rm�tengellyel �s sz�v�sorral, de a szok�sos Alpina �talak�t�ssal 115 l�er�t �s 167 Nm nyomat�kot teljes�tett.

Az 1975-ben bemutatott BMW 1502 1573 k�bcentim�teres motorj�hoz is k�sz�lt �talak�t�s. K�t darab Solex 40 DDH porlaszt�val, de a gy�ri vez�rm�tengely �s dugatty�k megtart�s�val az aut� maxim�lis teljes�tm�nye 95 l�er� lett. Ez az �talak�t�s az A0 k�dot kapta.   

Az A1 motor. Meghagyt�k a gy�ri kompresszi�t �s vez�rm�tengelyt, de egy p�r Solex 40DDH-ra cser�lt�k az egytork� porlaszt�t, �gy 115 l�er�re emelt�k az aut� teljes�tm�ny�t. Gyorsul�sa �ll� helyzetb�l 100 km/h-ra 8,9 m�sodperc, v�gsebess�ge pedig 190 km/h lett.

Az A2 motor. 1969 szeptember�t�l 1975 j�niusig �sszesen 585 darabot k�sz�tettek bel�le. Az er�forr�s k�t darab 45-�s DCOE porlaszt�t, 300 fokos vez�rm�tengelyt �s 39 mm-es szelepeket kapott. M�dos�tott hengerfejjel, kov�csolt dugatty�kkal, k�nny�tett �s pol�rozott hajt�karokkal (160 l�er�vel) az A2 200 km/h-s v�gsebess�get �s 8 m�sodperces gyorsul�st produk�lt.

Az A3 motor. Csak exportra sz�nt�k. Ugyanaz a 300 fokos vez�rm�tengely, dupla 45 DCOE porlaszt�-rendszer, 39 mm-es kipufog� szelepek �s 10,5:1 kompresszi� jellemezte ezt is. A motor 165 l�er�t teljes�tett. 6,9 m�sodperc alatt gyorsult 0-r�l 100 km/h-ra �s v�gsebess�ge el�rte a 205 km/h-t.

Az Alpina els� injektoros, 2 literes er�forr�sa A4 motork�nt v�lt ismertt� (verseny v�ltozata volt az A4S) 1970-ben. 186 darab k�sz�lt bel�le.

A motor az al�bbi param�terekkel rendelkezett:

• 39 mm-es kipufog� szelepek,

• m�dos�totta a hengerfej,
• 10,0:1 kompresszi�,
• 300 fokos vez�rm�tengely,
• m�dos�tott le�ml�,
• m�dos�tott Kugelfischer �zemanyag befecskendez� rendszer,
• maxim�lis teljes�tm�ny: 155 PS,
• v�gsebess�g: 214 km/h,
• gyorsul�s: 7,4 m�sodperc.

Az A4S motor

• k�nny�tett dugatty�k,

• m�dos�tott hajt�karok,
• 320 fokos vez�rm�tengely,
• maxim�lis teljes�tm�ny: 190 l�er�,

• maxim�lis nyomat�k : 205 Nm.  (a szerk.)