A BMW m�rkan�v a g�pkocsik k�r�ben az 1930-as �vekben v�lt fogalomm�, ugyanis a bajor c�g a motorok mellett ekkor kezdett az aut�gy�rt�sra jelent�sebb hangs�lyt fektetni. A vil�gh�bor�t k�vet� lass� fejl�d�s ut�n, az �tvenes �vekben k�t ir�nyban haladt a bajor szem�lyg�pj�rm� gy�rt�s. Egyfel�l luxusig�nyeket el�g�tettek ki az 501-es �s az 502-es, valamint az 503-as �s az 507-es modellek l�trehoz�s�val, m�sfel�l a kisp�nz�eket c�lozt�k meg a 250, majd 300 k�bcentim�teres motorral szerelt Isett�val, amelyet az �tvenes �vek v�g�ig gy�rtottak.�A hatvanas �vek hajnal�n fogalmaz�dott meg a piackutat�kban az elk�pzel�s, hogy a c�g v�laszt�k�ban l�v� hi�nyoss�gokat p�tolva a k�z�poszt�ly r�sz�re ig�nyes �s elfogadhat� �ru j�rm�vet alak�tsanak ki. 1961-ben a frankfurti aut�-ki�ll�t�son jelent meg az �j modell, amelyet henger�rtartalma alapj�n egyszer�en 1500-asnak neveztek el. Az �j elk�pzel�seken alapul� korszer� motort Alex von Falkenhausen, az aut� megjelen�s�t meghat�roz� h�t�r�csot az olasz Michelotti tervezte. A n�gyajt�s aut� nagy �rdekl�d�snek �rvendett, �s m�g a ki�ll�t�s alatt k�tezer megrendel�s �rkezett r�. Megkezdt�k teh�t az �j oszt�ly (Neue Klasse) gy�rt�s�t. A teljes�tm�nyn�veked�s �rdek�ben l�trehoztak egy 1800-as, 90 LE-s modellt, majd ezt k�vet�en a 80 LE-s 1500-ast lev�ltotta a 83 l�er�s 1600-as. A sportos koncepci�t el�t�rbe helyezve 1966-ban l�trehozt�k a�n�gyajt�s 1600-as�azonos elnevez�s� k�tajt�s v�ltozat�t. A karossz�ria hossz�t 27-cm-rel ler�vid�tett�k, cs�kkent a csomagtart� kapacit�sa, valamint az orr-r�sz is lejjebb ker�lt. A jellegzetes 02 t�pusjelz�st csak 1968-ban, az 1990 ccm-es motorral szerelt 2002 jelz�s� v�ltozat bevezet�sekor �lland�s�tott�k (a 02 az aut� k�tajt�s kivitel�re utal). A siker eredm�nyek�nt az 1600-2 megjelen�se ut�n �vente jelentek meg �jabb v�ltozatok. 1967-ben l�tott napvil�got dupla-porlaszt�s m�dozata, az 1600ti, majd az 1600 kabri�. 1968-ban a 100 l�er�s 2002 �s a dupla-porlaszt�s, 120 LE-s 2002ti, 1971-ben pedig a k�ztes l�kett�rfogat� motorral felszerelt 1802 ker�lt a szalonokba, egyidej�leg a modell h�romajt�s v�ltozat�val, a touring-al. Ugyanebben az �vben jelent meg a benzinbefecskendez�ses �jdons�g, a 2002tii, amelybe Kugelfischer mechanikus injektor-rendszert szereltek. A hetvenes �vek elej�n az els�k k�z�tt szereltek turb�felt�lt�t sz�riaaut�ba, ez a 2002 turbo n�ven 170 LE-s teljes�tm�nyt tudott leadni. A sorban utols�k�nt kibocs�tott darab az 1502-es jelz�st viselte. 1573 ccm-es motorj�val �s j�val purit�nabb felszerelts�ge miatt olcs�bban forgalmazt�k. A t�pus 1977-ig maradt gy�rt�sban. (a szerk.)

A 02-es sz�ria k�l�nleges jellemz�je az ablakkeret n�lk�li ajt� �s az els�, szem�ld�kszer� indexb�r�k. 1973-ig h�tul kerek l�mp�val, el�l teljes f�m d�szr�ccsal szerelt�k, mely ide�lisan kieg�sz�tette a t�bbi kr�md�sz�t�st. 1973 ut�n a h�ts� kerek l�mp�t felv�ltotta a sportosabb megjelen�s� sz�gletes l�mpa, valamint el�l a teljes f�mr�cs helyett fekete m�anyag r�csot kezdtek a modellekre szerelni. (Veter�n 1998/5)

�