B�r az ALPINA a BMW szem�lyg�pkocsik �talak�t�s�t csak az 1960-as �vek elej�n kezdte meg, a c�g neve m�r j� n�h�ny �vvel kor�bban megsz�letett. Az eredeti v�llalatot, irodai g�pek gy�rt�s�ra �s forgalmaz�s�ra, Dr. Rudolf Bovensiepen alap�totta a bajororsz�gi Kaufbeuren-ben. 

Dr. Bovensiepen fia, Burkard 1965. janu�r 1-�n hozta l�tre saj�t v�llalkoz�s�t a kaufbeuren-i gy�r mell�k�p�let�ben, hogy aut�k motorjait fejlessze tov�bb �s l�ssa el nagyobb teljes�tm�nnyel. Egy Nardi f�le Fiat 1500-al �t�lt katasztrof�lis �lm�nyt k�vet�en hat�rozta el, hogy m�s t�pussal fog k�s�rletezni. 1961. szeptember�ben, a frankfurti Motor Show-n mutatt�k be az �j n�gy ajt�s, 5 szem�lyes, sportos megjelen�s� BMW 1500-ast. 1962 v�g�n ennek a n�gyhengeres,  80 l�er�s BMW-nek a Solex porlaszt�j�t egy saj�t tervez�s� sz�v�csonk felhaszn�l�s�val egy p�r Weber karbur�torra cser�lte le. Az �talak�t�s az aut� teljes�tm�ny�ben azonnali javul�st eredm�nyezett, a motor erej�t siker�lt 90 l�er�re feltorn�znia. Elhat�rozta, hogy �talak�t�s�t 980 m�rk��rt a piacra dobja. 1963 okt�ber�ben az  auto, motor und sport c�m� lapban megjelent cikk jelent�s n�pszer�s�get szerzett munk�j�nak. Ezt k�vet�en kapta meg els� megrendel�seit is, melyeket a BMW enged�ly�vel Kaufbeuren-ben maga v�gzett. 1964-ben megkapta az �talak�t�saihoz a gy�r hivatalos hozz�j�rul�s�t is, �gy az aut�k a v�ltoztat�sokkal sem vesztett�k el garanci�jukat. Id�k�zben kifejlesztette az 1500-as fut�m�v�nek m�dos�t�s�t, mellyel jelent�sen jav�totta a g�pkocsi �ttart�s�t, valamint speci�lis hengerfejekkel �s ut�ngy�rtott kieg�sz�t�kkel (�l�sekkel, korm�nyokkal) tette teljess� k�n�lat�t.  Term�kei ir�nt oly m�rt�kben megn�tt a kereslet, hogy 1965. janu�r 1-�n, 8 alkalmazottal, megalap�totta a Burkard Bovensiepen AG-t. 

1967-ben v�djeggy� v�lt a k�k �s piros sz�n�, f�tengelyt �s dupla porlaszt�t �br�zol� embl�m�ja.

1968-ban megkezdte a hat hengeres luxus limuzinok �s coup�-k er�forr�sainak �talak�t�s�t, majd 1969-ben, a nagysz�m� m�dos�t�s miatt, bevezette az alfanumerikus k�d-rendszert. Az 1960-as �vek v�g�re az Alpina �ves forgalma meghaladta a 4 milli� m�rk�t. 1969-ben a v�llalat elhagyta a r�gi �r�g�pgy�rat �s egy kis bajor faluba, Buchloe-ba k�lt�z�tt. Bovensiepen ekkor v�s�rolta meg  az Alpina n�vhaszn�lat�nak jog�t a gy�r akkori tulajdonosait�l.

Az Alpina aut�k ir�nti �rdekl�d�s N�metorsz�gban oly m�rt�kben megn�tt, hogy 1975-ben az alkatr�szek �s kieg�sz�t�k forgalmaz�s�ra l�trehozta saj�t viszontelad�i h�l�zat�t.

M�g 1977-ben (mikor az alkalmazottak sz�ma m�r el�rte a 80 f�t) Buchloe-ban csak 2-300 Alpina-m�dos�tott aut�t k�sz�tettek, addig  becsl�sek szerint m�sok t�bb mint 700-at alak�tottak �t Alpina alkatr�szek felhaszn�l�s�val. Bovensiepen ekkor hat�rozta el, hogy felhagy az egyszer� tuning-alkatr�szek sz�ll�t�s�val. Az ALPINA ezzel megkezdte az aut�k teljes �talak�t�s�t (a BMW k�zvetlen�l saj�t gy�rt�sor�r�l sz�ll�totta a g�pkocsikat Buchloe-ba).  

1978 �sz�n bejelentett�k a legend�s h�rmas sorozaton alapul� B6 2.8-at, az 5-�s sorozaton alapul�  B7 Turbo-t, mely az egyik leggyorsabb g�pkocsi lett a vil�gon (ennek ut�dja a B10 Bi turbo, mely elismerten a leggyorsabb szed�n lett a vil�gon,  377 l�erej�vel beker�lt a Guinness rekordok k�z�) �s a hatos sorozaton alapul� B7 Turbo Coupe-t. Ut�bbi k�t aut�ban a c�g els�k�nt alkalmazott turb�felt�lt�t. Minden elk�sz�lt aut� egy ez�st�z�tt d�szt�bl�t kapott, melybe belegrav�rozt�k a g�pj�rm� t�pus�t �s gy�rt�si sz�m�t. A t�bla bal oldal�ra ker�lt a v�llalat neve: Alpina B. Bovensiepen KG, k�z�pre a v�djegynek sz�m�t� log� �s a jobb oldal�ra a szlogen „Production of exclusiver Automobile”.

Bovensiepen 1980-ban kezdte meg a ma m�r j�l ismert bor �zlet�t. Hamarosan N�metorsz�g egyik legjelent�sebb bor forgalmaz�j�v� v�lt. Ebben az �vben csak az E21 C1 2.3 jelent meg a piacon.

1983 volt a gazdas�gi m�lypont a gy�r �let�ben. Ebben az �vben csak a B9-es szerepelt a k�n�latban.

1984-ben, a gy�r alap�t�s�nak 20. �vfordul�j�ra, egy �j, gigantikus m�ret� rakt�r �p�lt, melynek els� fel�t Bovensiepen a bor �zlet�hez, a m�sik fel�t az alkatr�szek rakt�roz�s�hoz haszn�lta. Ekkor v�ltoztattak a c�gform�n, bet�ti t�rsas�gb�l korl�tolt felel�ss�g� t�rsas�gg� alakultak.

1985-ben a BMW k�n�lat�ban megjelent az �j 325i kabri�. Ez lett az Alpina els� nyitott sportkocsija.…. (a szerk.)